Ismerek jól, minden szabályt
Írottat, íratlant, kimondhatatlant
Nem tarthat fel semmilyen gát
Elkopott, elhasznált, ostoba szólam
Az ígérgetés nagyon kevés,
Hogy "egyszer talán, s addig várjak"
Úgy unom már, ki utamba áll
És nem fogja fel
Nem érdekel, mit mond nekem

Félre most az útból
Öltönybe zárt igazságok
Félre most az útból
Szemforgató, álszent arcok
Elég volt, soha többé nem tűröm el már

Eldobtam rég, mi felesleges,
Hogy gyorsabban, szabadon létezhessek
Nem leszek már eszköz tovább
Drótokon rángatott, vigyorgó báb
Ma kimondhatom, mit tegnap még nem,
De a holnapiért még bűnhődnöm kell
Bálványok hullnak, de jönnek az újak
Attól tartok, messze még az Igazi Nagy Nap

Félre most az útból
Öltönybe zárt igazságok
Félre most az útból
Szemforgató, álszent arcok
Elég volt, soha többé nem tűröm el már

Félre most az útból
Öltönybe zárt igazságok
Félre most az útból
Szemforgató, álszent arcok
Elég!!!

Félre most az útból
Öltönybe zárt igazságok
Félre most az útból
Szemforgató, álszent arcok
Elég volt, soha többé nem tűröm el már