Hetvenkedve erejével,
Tarjagos, bősz főurak,
Rimákkal, föld szemetével,
Honi méltóság így mulat

Igricekkel, regősökkel
Övre ezüstös tükörrel,
Külhonba forgott szakáccsal,
Zeneszóval, muzsikával

Öregebbje bortól kába,
Fiatalja asszonyt-hajtó,
Birtoki mindnek országa,
Senkinek fejet nem hajtó

Legnagyobb részt hadba se száll,
Röhögé csak vérem kardot
,,király, mit főzött most: övé,
Vívja meg maga a harcot!"

Fényes sereg állt fel mégis
Felállt, s magát sánccal zárta
Szekértábort láncra kötve,
Győzelemre, vagy halálra

Erős tábor lett a veszte,
Erős tábor, és széthúzás
Elmaradottakból új had kitelne,
Így veszett vérbe az ország

Vérlángban a hajnal ködje, bíbor fénnyel kel a nap
Seregeknek út-erődje, honra rontó áradat
Az hadak színét találja vérbe fúlva pirkadat,
Fuss, király, véled az országnak reménye, védd magad!